Előző bejegyzésünkben a záró kérdésünk az volt, hogyan néz ki egy támadás, ha a támadott weboldal QR-kódos azonosítást használ?Jelen bejegyzésünkben ezt folyamat modellt mutatjuk be. Egyúttal ezzel a cikkel véget ért egy kisebb, adathalászat témájú sorozatunk.

Előző bejegyzésünkben a záró kérdésünk az volt, hogyan néz ki egy támadás, ha a támadott oldal használ OTP (One-Time Password) generátor által biztosított jelszót is?Jelen bejegyzésünkben csak az eltérő folyamat modellt mutatjuk be, bár a két folyamat között csak kevés az eltérés.

Előző bejegyzésünkben a záró kérdésünk az volt, hogyan néz ki egy támadás, ha a támadott oldal használ SMS-ben érkező jelszót is? Jelen bejegyzésünkben csak az eltérő folyamat modellt mutatjuk be.

Előző bejegyzésünkben a záró kérdésünk az volt, hogy mennyire bonyolult egy adathalász támadás kivitelezése?Jelen bejegyzésünkben bemutatjuk azt a legegyszerűbb esetet, amikor egy weboldal csak felhasználói név és jelszó párossal védi az ott regisztrált felhasználók személyes és üzleti adatait.

Az adathalász támadás gyakorlatilag egy közbeékelődéses támadási forma, ahol jellemzően egy megfelelően preparált email, vagy mobil üzenet (csali) révén próbálja a támadó rávenni az áldozatot arra, hogy a korábban létrehozott hamis (adathalász) weboldalra irányítsa a felhasználót.